To read the articles, please register or log in!
Az evésszenvedély lélektani gyökerei
A falásroham és a túlevés én-idegen, nem tervezett, impulzív cselekedet, ami megkerüli a tudatos szándékot. A túlevés a krízisek – és a következményes éhínségek – olyan ősadaptív túlélési mechanizmusa, amit sem a modern tudomány, sem az elmúlt 70 év fogyasztói tapasztalata képtelen volt megzabolázni ez ideig. A tudattalan evés gyökereit az evolúcióban, a civilizációtörténetben és a koragyermekkorban keressük. Az egészségtelen és mértékét vesztett táplálkozás – számos esetben – nem a tudatlanságból, hanem egyéb (nem tudatosodott) emocionális, vagy környezeti hatásból ered. Ezért a felvilágosítás bár fontos, mégsem jelent elegendő beavatkozást, mélyebb struktúrákat is érintő pszichoterápiára is szükség lehet. Kulcsszavak: elhízás, evészavar, evolúciós pszichológia, művészettörténet
Immunológia újabb lehetőségei az onkológiai terápiában
Az immunterápia a daganatellenes kezelés ötödik pillére. Az immunellenőrzőpont-gátlók a legsike­resebb immunterápiás kezelések. Hatásmechanizmusuk a negatív immunszabályozás gátlásán alapul. Az immunrendszer eredetű mellékhatások felismerése és kezelése komplex gondolkodást és képzettséget igényel. Az immunellenőrzőpont-terápiák egymással és más modalitásokkal való kombinációja tovább javíthatja az eddigi eredményeket, a jövő a kombinációs kezeléseké lesz. Kulcsszavak: immunterápia, immunellenőrzőpont-gátlók, CTLA-4, PD-1, immunrendszer eredetű mellék­hatás
Hasmenések differenciáldiagnosztikája
A háziorvosnál vagy a gasztroenterológusnál történő betegmegjelenés egyik leggyakoribb oka a hasmenés. Akut hasmenésről 14 napon belüli eseteknél beszélünk, krónikus esetekről 28 nap után. Az akut hasmenés oka leggyakrabban fertőzés (nálunk többnyire vírusos), a krónikus hasmenés fiatalabb felnőtteknél legtöbbször funkcionális eredetű, idősebb betegeknél egyre nagyobb arányban organikus. A hasmenések felosztása történhet a dominálóan érintett szerv vagy a patomechanizmus szerint (ozmotikus, szekretoros, steatorrhoea, gyulladásos, motilitászavar, kevert). A krónikus hasmenések oka többnyire komplex, még egy adott betegségnél is. A hasmenéses betegség eredete az esetek jelentős részében a klinikai kép, néhány alapvető vizsgálat alapján behatárolható. Az akut hasmenések nagy része napokon belül spontán gyógyul, beavatkozásra csak súlyosabb tünetek, jelentős folyadék-, elektrolitvesztés, illetve egyéb okból veszélyeztetett betegek esetén van szükség. A krónikus hasmenések esetén az orvosnak a klinikai kép, a tünetek sú­lyossága, az alapvető vizsgálatok eredményei, az alarmtünetek megléte vagy hiánya, illetve a tüneteknek a beteg életminőségére való hatása alapján kell dönteni a további részletes vizsgálatokról, kezelésről. Kulcsszavak: akut hasmenés, krónikus hasmenés, funkcionális hasmenés, hasmenések differenciáldiag­nosztikáj
Újdonságok a tápcsatorna endoszkópiájában Összefoglaló közleményünket az endoszkópos szakmacsoport neves hazai szakemberei által kiválasztott, a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt évben megjelent legfontosabb közleményekből állítottuk össze. Közleményünk segítséget nyújthat a hazai endoszkópos és gasztroenterológus kollégáknak a szakmai újdonságok követésében és a legfontosabb nemzetközi irányelveknek való megfelelésben, ezáltal javítva a hazai mindennapos betegellátás színvonalát és hatékonyságát.
Helicobacter pylori – aktualitások Bár a Helicobacter pylori felfedezése óta a peptikus fekély kezelése nagyrészt megoldottá vált, máig figyelmet érdemel ez a kórokozó, hiszen a gyomorrák és MALT-lymphoma szempontjából az egyik fő kockázati tényező. Diagnosztikus megközelítése különböző gyermekkorban és felnőttkorban: gyermekkorban a diagnózis endoszkópos és szövettani vizsgálaton alapul, ezzel szemben felnőttkorban bizonyos helyzetekben elfogadható a „test and treat” megközelítés is.
Irritábilis bélszindróma (IBS) és pszichiátriai rendellenességek, mentális problémák összefüggései Az irritábilis bélszindróma a krónikus funkcionális gasztrointesztinális betegségek csoportjába tartozik. A betegség patofizológiája összetett, kialakulásában kiemelt szerepet tulajdonítanak a mikrobiom–bél–agy-tengely különböző pontjain bekövetkezett változásoknak.
Beszámoló a Fiatal Gasztroenterológusok Munkacsoportjának 14. kongresszusáról 2019. március 29–31. Idén 14. alkalommal rendeztük meg a Fiatal Gasztroenterológusok Munkacsoportjának (FIGAMU) éves kongresszusát. A Balatonalmádiban megtartott rendezvényt újra a Fiatal Sebészek Szekciójával (Fisesz) közösen szerveztük. A közös munkánk szülte a közös rendezés igényét. Évről évre bebizonyosodik, hogy az együttes szervezésből minden résztvevő profitál.
Az MGT Colon szekció 2019. évi tudományos ülésének kerekasztal-beszélgetése Mesenchymalis őssejtterápia Crohn-betegek kezelésében: kinek, mikor, hogyan? Mit tud tenni a klinikumban dolgozó orvos, egy olyan új terápiás lehetőség birtokában, mint a mesenchymalis őssejtkezelés? – tette fel a kérdést dr. Palatka Károly a szimpózium felvezetőjében.
MICROB-PREDICT – 15 millió eurós költségvetéssel induló mikrobiom kutatási vizsgálat az Európai Unióban 22 európai intézet közös összefogással harcol a végstádiumú májbetegség és májelégtelenség ellen személyre szabott mikrobiom-alapú terápiák kidolgozásával.
College of Gastroenterology (ACG) klinikai irányelve: a hasnyálmirigyciszták diagnosztikája és kezelése A hasnyálmirigyciszta nagyon gyakori és többségében véletlenül fedezzük fel. A különböző típusú hasnyálmirigy-ciszták egy része malignus potenciál és rákos elfajulásra utalhat, de a legtöbb esetben benignus elváltozásról van szó.